,,Oly század szülötte vagyok, Mely embert és hazát megtiport. Gyökértelenné tett, mindent mi igaz, Hol virág nyílt, most tövis és gaz. S ki egykoron magasra tört, Azt most hant fedi, két lábnyi föld. Megannyi pöröly csapása, A magyar megpróbáltatása. De állja, állja ez a sírba küldött nemzet, S tudja vihart arat az ki szelet vet. Csendben fenik hozzá a kaszát. Lesz itt még jobb világ, Én hallom az idők szavát!"